Magyarország ékessége - A Tenger Szeme

Az élet furcsa dolgokat produkál. Az ember sosem tudhatja, mi vár rá holnap, vagy a következő percben. A jó életfelfogás abban rejlik, hogy ki hogyan fogja fel ezeket a helyzeteket, hogy alkalmazkodik mindehhez. A mostani énemmel ki vagyok békélve, vannak hibáim - kinek nincsenek? - de összességében úgy érzem, jól élem az életem.

Régen ez nem így volt. Valóban igaz a mondás, hogy bizonyos feladatokhoz, fel kell nőni. Ki hamarabb, ki később. Úgy látszik én a második kategóriába tartozom. Anno, még nem ismertem önmagam, nem tudtam mit is akarok az élettől. Ha jól belegondolunk ez mindenki életében egy nehéz kérdés. Kik is vagyunk valójában? Mi a célunk?

Elsősorban az élet élése a fontos. Ahhoz, hogy minden sikerüljön tudnunk kell, NEKÜNK mi a fontos. Végig kell gondolni "énünket". Mit szeretünk csinálni? Mi az, ami örömet okoz? Ezekre a kérdésekre és még sok másikra kell megkeresni a válaszokat. Nem egyszerű feladat, de senki nem mondta, hogy könnyű lesz

Amikor mát tudjuk, hogy kik vagyunk, sokkal könnyebb elhatározni céljainkat. Vannak vágyak, amik talán sosem teljesülnek be, de sosem szabad ezeket kudarcként megélni. Ha tisztában vagyunk önmagunkkal, akkor bátran vállajuk fel a hibáinkat és az erősségeinket egyaránt. Akinek pedig ez nem tetszik, azzal ne foglalkozzunk! Kerek-perec mondjuk ki, hogy ha nem fogadsz el, akkor nem legyél a társam, barátom! Persze ez nem jelenti azt, hogy nem is szabad változnunk, illetve alkalmazkodnunk másokhoz. Meg kell találnunk az "arany középutat". A lényeg, hogy alap természetünkben ne változzunk, és ne is akarjanak megváltoztatni.

Az életemben sok nehéz döntést kellett meghoznom, bár nem szeretnék panaszkodni, biztosan vannak, akiknek sokkal nehezebb sorsuk van. Ettől függetlenül mindenkinek a saját bajával kell megküzdeni, hiszen nem mindenben tudnak nekünk segíteni. Igaz elég néha egy mosoly, vagy kedves szó, és máris szinte szárnyra kapunk.

Gondoljunk csak bele. Reggel fáradtan, nyűgösen kelünk. Indulunk a munkába. Volt, hogy télen még sötétben botorkáltam ki a hóban a falu végére, bízva abban, hogy jönni fog a busz, és nem fagyok meg a minusz 20 fokban.  Aztán megérkezik a már jól ismert soförrel, és utasokkal, és mosolyognak rám. Beszélgetünk, elmondjuk nyűgjeinket, és látva, hogy örülünk egymának, máris vidámabb a hangulat. Ki lehet próbálni, hogy főleg Budapesten végigmenve egy zsúfolt utcán, hány ember mosolyog vissza ránk, és milyen visszajelézést kapunk az ilyen "érintkezések" során. A sofőrök szeretnek beszélgetni, viccelődni. Ki vevő rá, ki nem. Aki jó ember ismerő, az hamar átérzi a gesztusokból, mimikákból, az illető személyiségét. Magatartásunk, viselkedésünk (attitűdünk) kihatással van ránk és környezetünkre. Azt kapjuk, amit adunk is.

"Az attitűd tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik."
Allport, 1954

Na igen, egy kis pszichológia. Viszont mennyire igaza van! Az attitűd segítségével alkalmazkodunk a szociális környezetünkhöz, némiképpen énvédő mechanizmust is betölt.

A dolgok az agyban dőlnek el. Vallom, hogy az ember a gondolataival iráníthatja sorsát. Amikor reggel felkelek az ágyból a jó dolgokra koncentrálok. Az élet csupa választási lehetőségből áll. Te döntöd el, hogyan reagálsz a különböző helyzetekben. Választhatsz, hogy hogyan befolyásolod a hangulatodat, azzal, hogy miket gondolsz. Ebből következik, hogy az első és legfontosabb dolog a POZITÍV GONDOLKODÁS! Enélkül minden teher, és nehezen elviselhető. Ennek megtanulásához sok idő és energia szükséges, ez sem egyik napról a másikra történik. Hiszen senki nem születik úgy, hogy mindent tud és mindenhez ért. Figyelj magadra, a gondolataidra. Arra, hogy mit mondasz, és hogyan viselkedsz másokkal, és legfőképpen saját magaddal!

Lehetne pontokba foglalni, mit tegyél és mit ne. Amikor a keresőbe beírod, kiad több ezer oldalt, amiben aztán elveszünk, mert olyan sok az információ. De itt van néhány általam megfogalmazott, és bevált gondolat. Amúgy a felsorolás nem teljes, folyamatosan bővíthető, és ki-ki megfogalmazhatja saját magára is!

1. Minden ember egyedi, és csodálatos! Fogadjuk el magunkat és másokat, olyannak amilyenek!

2. Saját magunknak feleljünk meg, és ne mások elvárásainak!

3. Mindent el tudunk érni, amit nagyon akarunk!

4. Tisztában kell lenni önmagunkkal, a hibáinkal és erényeinkel!

5. Változhatunk, de csakis a javunkra! A tudás épít, mások véleménye segíthet, a támogatások, bíztatások a jó irányba terelnek!

Tudományosan is bebizonyították már, hogy a gondolatoknak is ereje van, méghozzá nem is kicsi! Rajta hát, próbálja ki mindenki! Ha elég erősen koncentrálés tényleg sikerül tisztán látni önmagát, akkor csakhamar szinte napi rutinná válik, és gondolkodás nélkül fogsz cselekedni, mosolyogni!

Persze van, amikor nem igazán segít ez sem. Amikor a fájdalom a szívben, és a lélekben szinte már éget, és nem tehetsz ellene semmit. Akkor segít a sírás, a beszélgetések, az érzések elmondása.

Az írásom címe "Felnőttem". Hogy mit jelent ez? Pontosan azt, amit írtam! Édesanyám elvesztésével egy darabka belőlem is meghalt, összetörött. Nincs itt, hogy megmondja mit tegyek, hogyan csináljam. Az anyákkal való kapcsolat mindig is egy bonyolult, megmagyarázhatatlan jelenség volt, van és lesz. Így aztán kénytelen voltam felnőtté válni, és most már én vagyok az anya, aki megmondja gyermekeinek, hogy mi jó és mi nem. Hozzám fordulnak segítségért, és nekem úgy kell mindezt megoldanom, hogy én magam a kérdéseimre már csak a szívemben kapok választ. Viszont erőm azóta földöntúli. Olyan dolgokra is képes vagyok, amikre eddig nem! Velem van lélekben és ha anyagi valójában már nem is, de szellemi alakjában megsokszorozta erőmet, kitartásomat!

Van egy film, a címe: Felejtés - The forgotten (2004). Ebben az anya gyermek kapcsolatról van szó, és az őket összekötő láthatatlan kapocsról. Nem akarom lelőni a poént, nézze meg mindenki, a film nagyon jó, és a mondanivaló is!

Végezetül két dal, amit érdemes meghallgatni, nem csak azért mert jó, hanem mert a szövege pont a témába illik:

Kate Ryan - Lovelife

Lady gaga - Born this way

"A pohár mindig félig van töltve, s nem azon kell keseregni, hogy miért nincs tele. Annak kell örülni, hogy nem üres." ( Diana Dorth )